A matétea, yerba mate tea vagy maté (portugálul chimarrão, guaraníul kaaiguá – kaa= fű, i = víz, guá = -ból; azaz "vízből származó fű", jezsuiták teája, Szent Bartholomeo teája, Paraguay tea, yerba tea) a mat éfa (Ilex paraguariensis) (dél-amerikai magyal, Paraguay magyal) megszárított leveleiből és száracskáiból készült főzet. Ez a Dél-Amerikában honos örökzöld fafaj, karcsú, 5-6 m magas, csoportokban nő. A 10-16 cm hosszú, bőrszerű, csipkés vagy fűrészelt szélű leveleit parázs felett megszárítják (ritkábban forró vízbe merítik), majd felaprítják.

A maté elnevezés a kecsua mati szóból ered, amely poharat vagy egyéb ivóalkalmatosságot jelent, és ami később a maté ivására használt tök (Lagenaria siceraria) népies elnevezéseként terjedt el. A guaraní indiánok „Caaigúa” nevezték a matétököt. Hogy mégis inkább a kecsua elnevezés terjedt el, annak egyszerű oka van: a spanyolok számára könnyebben kiejthető volt.

A maténak élénkítő hatása van a benne található 0,3-1,5% koffeinnek, 4-10% kaffetanninnak (= kávécsersav; ez csersavra, majd koffeinre hidrolizál), teobrominnak és teofillinnekköszönhetően. Ezentúl a maté tisztító hatású is a benne lévő (flavonoid és alkaloid) antioxidánsok miatt.

Hagyományosan forrón, a szintén maténak hívott kis pohárból szívják fel a főzetet a bombillá-nak nevezett szűrős, fém szívószál segítségével. A hasonló, de hidegen fogyasztott ital neve tereré.